Hidrobiológia

A magyar-szlovák közös szigetközi környezeti monitoring és adatcsere keretében 2018-ban végzett makrofiton, zooplankton (Cladocera-Copepoda) és makrozoobenton élőlénycsoportok vizsgálata

 

A makrofiton és a halbiológiai vizsgálatok kivételével a mintavételek, helyszíni mérések 10 helyen történtek. A makrofiton vizsgálatokra és a halbiológiai felmérésre 5-5 helyen került sor. Vizsgálati tevékenységek a következőkre terjedtek ki: vízkémiai jellemzők, fitoplankton és trofitás, részleges zooplankton állományszerkezet (a planktonikus kerekesférgekre és rákokra kiterjedően), makrofiton állományszerkezet, valamint hal- és halászatökológiai jellemzők, - valamennyi a meghatározó hidrológiai tényezők figyelembevételével.

 

Előzmények

Vízkémiai vizsgálatok

Szigetköz területén 1989. óta folynak vizsgálatok vízkémiai, hidrobiológiai észlelő-kutató ill. monitoring tevékenység keretében, 1994. óta 20 komponensre kiterjedően. A 2004. évi felmérések további 4 paraméter mérésével lettek kibővítve a vizekben.  Összes oldott C (TC), összes oldott szervetlen C (TIC) összes oldott szerves C (TOC) és összes oldott nitrogén (TN) koncentráció). 2008-ban további két paraméter lett hozzáadva a mérésekhez, éspedig a víz összes oldott foszfor (DTP) és a teljes foszfor (TP) koncentrációjának a meghatározása.

 

Fitoplankton és trofitás vizsgálatok

A Szigetköz térségében 1991. óta folynak kvalitatív és kvantitatív fitoplankton vizsgálatok és trofitásfok-becslések. Azóta a vízlépcső, a vízpótló rendszer, a fenékgát üzembe helyezését követően a mintavételi helyek kismértékben változtak.

 

Planktonikus rotatoriák vizsgálata

A szigetközi hidrobiológiai monitoring keretében végzett zooplankton vizsgálataink a Crustaceákon (alsórendű rákok) kívül, 2003. óta a planktonikus kerekesférgek (Rotatoria) vizsgálatára is kiterjednek.

Eddigi (2003-2010) szigetközi vizsgálatok során összesen 55 kerekesféreg taxont sikerült kimutatni, a taxonszám valamennyi víztér-típusban (főág, hullámtér, mentett oldal) évről évre emelkedett. Valamennyi korábbi vizsgálati szezon során az egyes víztértípusok, illetve az egyes mintavételi helyek kerekesféreg együtteseinek ökológiai jellemzői többé-kevésbé hasonlóan alakultak: a főágban az együttesek denzitása és diverzitása (taxonszám és Shannon-Wiener diverzitás) mindig kisebb volt, mint a hullámtéri és a mentett oldali mintavételi helyeken. A hullámtér és a mentett oldal között állandónak tekinthető különbség nem volt, de a vízjárás diverzifikáló hatásának hiánya egyértelműen látszik a mentett oldali mintavételi helyek együttesein. Ezen a vízterekben az élőhelyi diverzitás nagyobb hangsúllyal veszi ki szerepét az együttesek kialakításában, mint a vízjárás hatásainak kitett - azaz időben sokkal változékonyabb - hullámtéri vízterekben. Az egyre hosszabbá váló adatsor vizsgálatával fény derült az egyes vizsgálati évek eredményeinek eltéréseire is, amit döntően az adott év vízjárása határoz meg. Az egyes vizsgálati évek taxonszám és denzitás adatai között igen jelentős különbségek is előfordultak, a kerekesféreg együttesek térbeli mintázata azonban évről-évre hasonlóan alakult.

2011. évi vizsgálatok célja a korábbiakkal részben megegyező: a hosszú távú monitoring keretein belül, a faunisztikai feltártság további növelése, az egyes víztértípusok (főág, hullámtér, mentett oldal) kerekesféreg együtteseinek összehasonlítása a hosszú távú trendek felismerésével, illetve a tapasztalt tér- és időbeli mintázat összevetése a korábbi évek adataival.

 

Planktonikus crustaceák vizsgálata

A szigetközi planktonikus Crustacea (Cladocera—ágascsápú rákok, Copepoda—evezőlábú rákok) fajegyüttesek vizsgálatát 1991-ben kezdődtek, 1999-től a vizsgálatok az Ostracoda (kagylósrákok) alosztályra is kiterjedt.

 

Hal és halászatökológiai vizsgálatok

A halállomány változásának tanulmányozása a szigetközi Duna-szakasz főágában, hullámterén és mentett oldali vízterein, 2-2 mintavételi helyszín szisztematikus felmérése alapján történik, tekintettel a bősi vízlépcső és a mesterséges vízpótlás környezeti hatásaira.

 

   TÉRSÉG      HELYSZÍN                       ELŐZMÉNY        

   Öreg-Duna    

                           Duna 1839 fkm                 1997-től folyamatos                  

                           Duna 1833 fkm                 1994-2001., 2003-2010.            

   Hullámtér

                           Schisler-holtág                  1992., 1994-től folyamatos           

                           Csákányi-ág öböl              1992., 1994-től folyamatos           

   Mentett oldal  

                           Zátonyi (Gazfűi)-Duna     1994-től folyamatos         

                           Lipóti-morotva                  1994-től folyamatos           

 

 

Vízi makrovegetáció vizsgálatok

A makrofiton állományok monitorozó vizsgálata 22 éves múltra tekint vissza, változatlan célkitűzéssel: az állományok elterjedését, fajösszetételét tömegviszonyok alakulását és a növekedési formát követtük nyomon. 1990. és 2006. között a vizsgálatokat Ráth Tamásné végezte ill. az ő iránymutatásai szerint láttuk el, 2007-ben a feladatot Pomogyi Piroska vette át. A vizsgálatokat 2011-től Engloner Attila végzi.A vizsgálati területeket a korábbi évek monitorozó programja alapján ez évben is hidrológiailag is különböző víztereken jelöltük ki. Ezek: a Schisler-holtág (Sch) és a Csákányi-Duna (Csá), valamint a Zátonyi-Duna (Zát4) és a Lipóti-morotva (Lip2, Lip4) (1. térképkivágat)

 

 

 

Mintavételi helyek

Az adatcsere biztosítása érdekében 2018-ban az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézete az 1. táblázatban megjelölt mintavételi helyeken végzett makrofita, zooplankton (Cladocera-Copepoda) és vízi makrogerinctelen monitoring vizsgálatokat. A mintavételi helyszíneket az 1. térképkivágat mutatja. A vizsgálatok módszertana esetében a kiindulási alap a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) protokollja volt. A mintavételek időpontja úgy lett meghatározva, hogy az lefedje az egyes élőlénycsoportokon belül az egyes fajok biológiai sajátosságaiból adódó eltérő időszakokhoz kötött fejlődési és/vagy aktivitási periódusokat.

 

1. Táblázat A szlovák-magyar adatcsere keretében kötelezően vizsgált hidrobiológiai monitoring összesítő adatai

Törzs szám	Helyszín	EOV X	EOV Y	Mintavételek száma	Élőlénycsoport
F26	Kisbodak - Pálfi sziget	285080	529015	2	Makrozoobentosz
F31	Lipót - Zsejkei csatorna	279700	531250	2	Makrozoobentosz
X2	Ásványráró - Öntés tó	279280	535990	2 1 2	Makrozoobentosz, makrofita, zooplankton
X3	Ásványráró - Bagoméri ág	278578	536669	2	Makrozoobentosz
H11	Doborgaz - Duna, régi meder, fkm 1839	294256	523187	1	Makrofita
H04	Dunasziget - Schisler holt ág	291348	523615	1 2	Makrofita, zooplankton
H09	Dunasziget - Csákányi Duna	291328	524087	1 2	Makrofita, zooplankton
H12	Halászi, Zátonyi-Duna	285833	525990	1 2	Makrofita, zooplankton
H06	Lipót, Lipóti Holt Duna	281400	531200	1 2	Makrofita, zooplankton
H07	Kisbodak - Duna, régi meder, fkm 1828	285000	530200	1	Makrofita

 

F26- Pálffy-sziget:

 

 

 

F31 - Lipót - Zsejkei csatorna