A szigetközi ökológiai monitoring a Vízkeret Irányelv (VKI) előírásai szerint épül fel. A felszíni- és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotának megismerését tűzi ki célul, valamint az ökológiai állapot rövid vagy hosszú távú változásának leírását teszi lehetővé. A monitoringhálózat elemei a mintavételi helyek, valamint az előre meghatározott vizsgálandó jellemzők (vízszint, vízhozam, biológiai és kémiai állapot).
A felszín alatti vizeknél a programok a kémiai és a mennyiségi állapot megfigyelését célozzák meg.
A monitoring rendszerrel kapcsolatos alapvető elvárás, hogy biztosítsa az azonos minőségű és összehasonlító adatok előállítását, ezért nemzetközileg elfogadott vagy nemzeti szabványokon alapul.
A Vízkeret Irányelv szerinti monitoring három szintje (feltáró, operatív, vizsgálati) biztosítja a vízgyűjtő gazdálkodási terv 6 éves ciklikusságának való megfelelést.
A monitoring tevékenység során egy adott helyen és adott időpontban vett minta arra a helyre és időpontra reprezentatív. A monitoring valós célja azonban ennél több, mégpedig a víztestek jellemzése és állapotértékelése. A monitoring által feltárt állapot statisztikai bizonytalansággal bír.
Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb kockázatot várunk el, annál több megfigyelő helyre és időben sűrűbb megfigyelésre, több anyagi erőforrásra van szükség a víztest tényleges állapotának megismeréséhez.
A Vízkeret Irányelv szerinti monitoring 2007 óta működik hazánkban. A jelenlegi monitoring mint minimumprogram formálisan kielégíti a VKI előírásait, de azt folyamatosan fejleszteni szükséges a megszerzett mérési tapasztalatok alapján.
„A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól” szóló 31/2004. (XII.30) KvVM.sz. rendelet rögzíti a VKI monitoring speciális előírásait.
A biológiai vizsgálatok, melyek az alábbi élőlénycsoportok összetételére, egyedsűrűségére, tömegére és kor összetételére terjednek ki:
- lebegő életmódot folytató algák (fitoplankton)
- makroszkopikus vízi lágyszárú növényzet (makrofita)
- aljzaton vagy egyéb szilárd felületen bevonatot képező algák (fitobenton)
- fenéklakó makroszkopikus vízi gerinctelenek (makrozoobenton)
- halak
A VKI filozófiájának megfelelően az ökológiai állapotra helyezi a hangsúlyt, ezért a mennyiségi monitoring keretében a biológiai elemekre hatással bíró hidrológiai és medermorfológiai elemeket is vizsgálni szükséges.
A hidrobiológiai jellemzőkre hatással bíró fizikai és kémiai elemek két nagy csoportja az általános összetevők és a speciális szennyező anyagok.
Az általános jellemzők az alábbiak:
- tápanyagok
- oxigénháztartás
- sókomponensek
- savasodás
- hőmérsékletviszonyok
- átlátszóság
A speciális szennyező anyagok körét és a rájuk vonatkozó környezetminőségi előírásokat (EQS) a VKI VIII., IX., és X. melléklete tartalmazza.
A kiemelten veszélyes anyagok a vízi környezetre kiemelt kockázatot jelentenek, beleértve az ivóvíz termelésre használt vizeket is. Az elsőbbségi veszélyes anyagok listája 45 anyagcsoportot tartalmaz, de egy-egy listaelem akár több ezer vegyületből állhat (klórozott alkánok).
A felszíni vizeknél 2 feltáró és 8 operatív alprogram került meghatározásra. A 2 db feltáró alprogram a tavak és a folyók alprogramja. A Szigetköz alegységre ebből 5 db vízfolyáson feltáró mintavételi pont működik 5 db biológiai elemre, alapkémiára, hidromorfológiai elemekre és veszélyes anyagok vizsgálatára.
Az operatív programok közül a Szigetköz tervezési alegységre 7 db üzemel.
A tápanyag és szervesanyag miatt kockázatos folyók alprogramból a Szigetközben 1 db (Mosoni-Duna középső szakasz) található.
A hidromorfológiai kockázat miatt a Szigetközben 11 db mintavételi hely került kijelölésre.
Az elvégzett vizsgálatok alapján a biológiai minősítés eredménye változatos, kiváló és jó és mérsékelt állapot jellemző. Sajnos több esetben adathiány miatt az értékelést nem lehet elvégezni.
Az általános fizikai-kémiai paraméterek esetén az 5 osztályos minősítés kiváló és jó ökológiai potenciált mutat.
Szerves anyagok, oxigén háztartás, sótartalom és savasodási állapot alapján a víztestek mindegyike (Lajta, Mosoni-Duna középső, alsó és felső, Duna Szigetköz) kielégíti a maximális ökológiai potenciál kritériumait, míg a tápanyagháztartás mutatói alapján a Mosoni-Duna középső szakasza kivételével 4 db víztest jó potenciált mutat.
A Szigetközben végzett ökológiai monitoring fontos feladata a Győr-Moson Sopron Megyei kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály Környezetvédelmi Mérőközpontjának és az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Monitoring Osztályának.