a Szigetköz ökológiai monitoringját végző intézmények támogatása érdekében a Vidékfejlesztési
Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma valamint a Magyar Tudományos Akadémia fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva
a Szigetköz ökológiai monitoringjának elvégzése érdekében a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről
szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti
kezelésű előirányzatok cím, 14. Fejezeti általános tartalék alcím terhére, a Kvtv. 1. melléklet

a) XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5. Egyetemek, főiskolák cím javára 2800,0 ezer forint,
b) XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 11. Közgyűjtemények cím javára 1400,0 ezer forint, továbbá
c) XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, 3. Kutatóközpontok, kutatóintézetek cím, 1. MTA Kutatóintézetek alcím javára 2800,0 ezer forint
egyszeri átcsoportosítását rendeli el az 1. melléklet szerint.

Felelős: vidékfejlesztési miniszter
emberi erőforrások minisztere
nemzetgazdasági miniszter

Határidő: azonnal

A Kormány 1367/2011. (XI. 8.) Korm. határozata

a KEOP keretében megvalósuló „Szigetköz mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai
célú továbbfejlesztése” című, ötmilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslat
jóváhagyásáról

a Szigetközi Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (5) bekezdésében, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1987. (III. 19.) OKTH rendelkezésével védetté nyilvánított Szigetközi Tájvédelmi Körzet védettségét fenntartom.

2. § A Szigetközi Tájvédelmi Körzet kiterjedése 9681,7 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait az 1. számú melléklet, fokozottan védett területének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait a 2. számú melléklet tartalmazza.

3. § A védettség indoka és célja a Szigetközben a Duna folyóhoz és árteréhez kapcsolódó élővízi, mocsári és ártéri élőhelyek (holtágak, mellékágak, ártéri ligeterdők, nedves rétek) kiemelkedő természeti értékeinek, egyedi életközösségeinek védelme és fenntartása, valamint a jellegzetes tájképi adottságok megőrzése.

4. § A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

5. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Dunában és a Mosoni-Dunában egyes ideiglenes műszaki intézkedésekről és vízhozamokról Budapesten, 1995. április 19-én aláírt Megállapodás időbeli hatályának meghosszabbításáról

 A Kormány

1.  egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Dunában és a Mosoni-Dunában egyes ideiglenes műszaki intézkedésekről és vízhozamokról Budapesten, 1995. április 19-én aláírt Megállapodás időbeli hatálya meghosszabbításra kerüljön, a Bős-Nagymarosi Vízlépcső ügyében a hágai Nemzetközi Bíróság által hozott ítélet végrehajtásának módozatairól szóló kétoldalú megállapodás megkötéséig;

2.  felhatalmazza a külügyminisztert, hogy a fentiekről jegyzékben tájékoztassa a szlovák felet.

KÜLÖN MEGÁLLAPODÁS

a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti, a Bős-Nagymarosi Tervvel kapcsolatos vitának a Nemzetközi Bíróság elé terjesztéséről
[a bíróság elé terjesztve 1993. július 2-án]

 

A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság;

Tekintettel arra, hogy a Bős-Nagymarosi Vízerőműrendszer felépítéséről és működtetéséről Budapesten, 1977. szeptember 16-án aláírt szerződés és az ahhoz kapcsolódó okmányok (a továbbiakban "Szerződés") végrehajtása, illetve megszüntetése, valamint az "ideiglenes megoldás" felépítése és működtetése tekintetében vita merült fel a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság között;

Figyelembe véve, hogy a Szlovák Köztársaság egyike a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság két utódállamának s egyedüli utódállam a Bős-Nagymarosi Tervvel kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében;

Elismerve, hogy az érintett Felek a vitát tárgyalások útján nem tudták rendezni;

Tudatában annak, hogy mind a magyar, mind a csehszlovák küldöttség kifejezésre juttatta azon kötelezettségvállalását, hogy a Bős-Nagymarosi Tervvel kapcsolatos vitát, annak minden vonatkozásával együtt kötelező nemzetközi választottbíráskodás vagy a Nemzetközi Bíróság elé terjesztik;

Azt óhajtva, hogy a vitát a Nemzetközi Bíróság rendezze;

Emlékeztetve azon kötelezettségvállalásukra, hogy a Nemzetközi Bíróság ítéletéig alkalmazni fogják azt a Dunára vonatkozó átmeneti vízgazdálkodási rendszert, amelyben a Felek megállapodnak;

Azt óhajtva továbbá, hogy meghatározzák a Nemzetközi Bíróság elé terjesztendő kérdéseket,

az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

A Felek a 2. Cikkben meghatározott kérdéseket a Nemzetközi Bíróság elé terjesztik, a Bíróság Alapszabálya 40. cikkének 1. bekezdése alapján.

2. Cikk

(1) A Bíróság felkéretik arra, hogy a Szerződés és az általánosan elfogadott nemzetközi jog, valamint olyan egyéb szerződések alapján, amelyeket a Bíróság alkalmazhatónak találhat, döntse el:

(a) volt-e joga a Magyar Köztársaságnak 1989-ben felfüggeszteni, majd ezt követően felhagyni a Nagymarosi Tervvel, valamint a Bősi Terv azon részeivel kapcsolatos munkálatokkal, amelyek tekintetében a Szerződés a Magyar Köztársaságra ruházta a felelősséget;

(b) volt-e joga a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak arra, hogy 1991. novemberében megkezdje az "ideiglenes megoldás" megvalósítását és hogy 1992. októberétől működésbe hozza ezt az Európai Közösségek Bizottsága, a Magyar Köztársaság és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság független szakértői munkacsoportja 1992. november 23-ai jelentésében leírt rendszert (a Dunának a vízre és a hajózási vonalra vonatkozó következményekkel járó felduzzasztása csehszlovák területen az 1851,7 folyamkilométernél);

(c) melyek a Magyar Köztársaságnak a Szerződés megszüntetéséről szóló, 1992. május 19-i jegyzéke jogkövetkezményei.

(2) A Bíróság felkéretik továbbá arra, hogy állapítsa meg azokat a jogkövetkezményeket, ideértve a Felek jogait és kötelezettségeit, amelyek az e Cikk (1) bekezdésében foglalt kérdésekről hozott ítéletéből következnek.

3. Cikk

(1) Minden, az eljárásra és a bizonyításra vonatkozó kérdést a Bíróság Alapszabályával és eljárási szabályzatával összhangban kell szabályozni.

(2) A Felek mindazonáltal felkérik a Bíróságot annak elrendelésére, hogy az írásbeli eljárás a következő összetevőkből álljon:

(a) egy kereset, amelyet a Felek mindegyikének legkésőbb tíz hónappal azt a napot követően kell előterjesztenie, amelyen ezt a Külön Megállapodást a Nemzetközi Bíróság Jegyzőjéhez eljuttatták;

(b) egy ellen-kereset, amelyet a Felek mindegyikének legkésőbb hét hónappal azt a napot követően kell előterjesztenie, amelyen a másik fél keresetének hitelesített példányát megkapta;

(c) egy válasz, amelyet a Felek mindegyikének a Bíróság által meghatározott határidőn belül kell előterjesztenie.

(d) A Bíróság - amennyiben így határoz - kiegészítő írásbeli előterjesztéseket kérhet a Felektől.

(3) A Bíróság Jegyzője az írásbeli eljárás fentemlített, az egyik Fél által hozzá beterjesztett összetevőit és mellékleteit mindaddig nem továbbítja a másik Félhez, amíg ez utóbbitól a megfelelő összetevőt meg nem kapta.

4. Cikk

(1) A Felek megállapodnak, hogy a Bíróság végső ítéletéig terjedő időszakra a Dunára vonatkozó átmeneti vízgazdálkodási rendszert hoznak létre és alkalmaznak.

(2) Megállapodnak továbbá, hogy az említett rendszer létrehozását vagy alkalmazását megelőző időszak folyamán, amennyiben valamelyik Fél úgy véli, hogy jogait a másik Fél magatartása veszélyezteti, e jogok védelme céljából haladéktalan konzultációt kérhet, illetve azt, hogy az ügyet szakértők elé terjesszék, ideértve az Európai Közösségek Bizottságát; s hogy az ilyen jogvédelem nem kereshető a Bírósághoz az Alapszabály 41. cikkén alapuló kérelem benyújtásával.

(3) A fenti kötelezettségvállalást mindkét Fél alapvetőnek ismeri el a Külön Megállapodás megkötése és folyamatos érvényessége tekintetében.

5. Cikk

(1) A Felek a Bíróság ítéletét véglegesnek és magukra nézve kötelezőnek ismerik el s azt teljes egészében és jóhiszeműen kötelesek végrehajtani.

(2) A Felek azt követően, hogy a Bíróság ítéletét megkapták, azonnal tárgyalásokat kezdenek az ítélet végrehajtásának módozatairól.

(3) Amennyiben hat hónapon belül nem tudnak megállapodásra jutni, bármelyik Fél kérheti a Bíróságot, hogy kiegészítő ítéletben határozza meg az ítélet végrehajtásának módozatait.

6. Cikk

(1) Ezt a Külön Megállapodást meg kell erősíteni.

(2) A megerősítő okiratokat a lehető legrövidebb időn belül Brüsszelben kell kicserélni.

(3) Ez a Külön Megállapodás a megerősítő okiratok kicserélése napján lép hatályba. Ezt követően a Felek közösen juttatják el azt a Bíróság Jegyzőjéhez.

A fentiek hiteléül az erre megfelelően felhatalmazott alulírottak ezt a Külön Megállapodást aláírták és pecsétükkel látták el.

*   *   *

Készült Brüsszelben, az 1993. évi április hó 7. napján, három angol nyelvű példányban. 
    A Magyar Köztársaság részéről: Martonyi János. 
    A Szlovák Köztársaság részéről: Jan Lisuch.

a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatáskörzetébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és ezzel összefüggésben a magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő álláspontról

 A Kormány

1.  A hágai Nemzetközi Bíróság bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntéséből adódó kormányzati feladatokról szóló 1122/2003.(XII.11.) Korm. határozat rendelkezéseire tekintettel a Kormány úgy határoz, hogy a Duna bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatásterületén kiemelt fontosságot tulajdonít a folyó-, táj- és élőhely rehabilitációnak az alábbi szempontok figyelembevételével:

a)  a Duna folyó és mellékágainak rehabilitációja - elismerve a műszaki beavatkozások nélkülözhetetlenségét - a lehető legkisebb természetátalakító beavatkozással járjon, és a rehabilitáció eredményeképpen a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapotok jöjjenek létre, amelyek hosszú távon csak minimális emberi beavatkozást igényelnek. E tekintetben különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy a Duna főága és a mellékágai közötti élő kapcsolat biztosított legyen, a természetes vízjárásra jellemző vízdinamika érvényesüljön, továbbá a bősi vízlépcső üzemelése miatti csökkentett vízhozamú térségekben is a fenntartható környezeti állapotot biztosító elegendő mennyiségű víz rendelkezésre álljon;

b)  a Duna folyó és mellékágainak rehabilitációja során olyan élőhelyek kialakítására (kialakulására) kell törekedni, amelyek - összhangban a vonatkozó európai közösségi szabályokkal - képesek a jó ökológiai állapot, illetve jó ökológiai potenciál elérésére, majd fenntartására, a biológiai sokféleség megőrzésére és lehetővé teszik a tájhoz alkalmazkodó területfejlesztést, a fenntartható hozam elveire épülő hasznosítást, ideértve a mezőgazdaságot, a halászatot, az erdő- és vadgazdálkodást, valamint a turizmust;

c)  a térség rehabilitációja során arra kell törekedni, hogy az ökológiai vagy tájvédelmi szempontból értékes vagy ilyen állapotukat a rehabilitáció során visszanyerő területek természetvédelmi oltalom alá kerüljenek.

Felelős: környezetvédelmi és vízügyi miniszter

érintett miniszterek

2.  A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ez idáig vita tárgyát képező tervét illetően az 1. pontban felsorolt rehabilitációs szempontokat szem előtt tartva, a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatban 1997. szeptember 25-én hozott ítéletére (a továbbiakban: hágai ítélet) alapozva, az alábbi álláspontot képviselve kell a vita rendezésére törekedni a magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon:

a)  a hágai ítéletből kiindulva, a Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról nem kíván vitát nyitni, ugyanakkor a dunacsúni létesítmény fennmaradását nem ellenzi egy kidolgozandó megegyezés keretei között, ezzel eleget téve a hágai ítélet azon megállapításának, hogy az 1977-es szerződés célkitűzései a jelenleg meglévő építményekkel teljesíthetők;

b)  az árvízvédelem, a hajózás és az energiatermelés feltételeire vonatkozó magyar álláspontot úgy kell meghatározni, hogy az így kialakuló rendszer az 1. pont szerinti rehabilitációs elvek keretébe beilleszthető legyen és egyben megfeleljen a hágai ítéletnek;

c)  a műszaki beavatkozások, vagy azok változatai tekintetében különös hangsúlyt kell fektetni európai közösségi jogi és a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek teljesítésére, valamint a mindezeknek megfelelő környezeti hatásvizsgálatra, amelyet célszerűen a szlovák féllel közösen - közös akarat esetén harmadik fél bevonását előnyben részesítve - szükséges elvégezni annak érdekében, hogy az egyes megoldási módok kellően megalapozottak legyenek.

Felelős: környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Határidő:             folyamatos

3.  A Kormány felhatalmazza

a)  a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, illetve az általa ki jelölt személyt, mint magyar kormánymeghatalmazottat, hogy a hágai ítélet végrehajtásával kapcsolatos magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon az 1. és 2. pontban meghatározott szempontokat, iIletve álláspontot képviselje és érvényesítse, valamint

b)  a külügyminisztert és a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy együttesen előterjesztést készítsenek a Kormánynak a "Gabcíkovo-Nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. szeptember 16-án aláírt szerződés" módosításáról vagy egy azt felváltó új szerződésről.

Felelős: környezetvédelmi és vízügyi miniszter

külügyminiszter

Határidő:             folyamatos

4.  Az 1. pontban felsorolt szempontoknak megfelelő rehabilitációs tervek kidolgozását, a szlovák féllel folytatott tárgyalások eredményeinek figyelembevételével a 2005. év folyamán meg kell kezdeni és létre kell hozni az ehhez szükséges intézményi rendszert.

Felelős: koordinációért: környezetvédelmi és vízügyi miniszter

külügyminiszter

Határidő:             folyamatos

5.  Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg a 1122/2003.(XII.11.) Korm. határozat 3. pontja hatályát veszti.

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

1. A jelen Megállapodás megkötését követően a Szlovák Fél a dunacsúnyi létesítményen keresztül a Mosoni Dunába bocsátandó vízhozamot azonnal 43 m³/s-ra növeli, a jelen Megállapodás I. sz. Mellékletében rögzített hidrológiai és műszaki feltételek figyelembe vételével. Ez az érték magába foglalja a tározó jobbpartján szivárgócsatornán keresztül szlovák területről magyar területre folyó vizet.

2. A magyar és szlovák illetékes hatóságok a maguk területén minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a megnövelt vízhozam folyamatos átbocsátását szlovák területről magyar területre.

3. Az átadott víz magyar területen a Duna jobboldalán fekvő mellékágrendszer, a mentett oldal és a Duna Mosoni ága között kerül elosztásra.

2. cikk

1. A jelen Megállapodás megkötését követő napon a dunacsúnyi gát alatti szakaszon a Duna főmedrébe juttatandó vízhozamot évi átlagban 400 m³/s-ra kell növelni, a jelen Megállapodás II. sz. Mellékletében rögzített üzemelési szabályoknak megfelelően. A Duna főmedrébe az árapasztó duzzasztón belépő hozamok nem számítanak bele az átlagszámításba.

2. A gátnak a 3. cikkben foglaltak szerinti építése alatt a dunacsúnyi gát alatti szakaszon a Duna főmedrébe juttatandó víz mennyiségét a jelen Megállapodás III. sz. Melléklete szabályozza.

3. cikk

1. A Magyar Fél a Duna főmedrében egy részben az átfolyó víz alatti gátat épít az 1843-as folyamkilométerben. A gát fő paramétereit a jelen Megállapodás IV. sz. Melléklete rögzíti.

2. A Felek kötelezik magukat, hogy a jelen Megállapodással összhangban haladéktalanul kiadják a fenékgát megépítéséhez és fenntartásához a belső jogszabályaik által megkívánt hatósági engedélyeket.

3. A gát megépítésének és fenntartásának költségeit a Magyar Köztársaság viseli.

4. A gát építését a jelen Megállapodás megkötését követő 10-ik napig meg kell kezdeni, és az építés várhatóan be fog fejeződni a munkálatok megkezdését követő 50 napos határidőn belül.

4. cikk

A Felek kötelezik magukat, hogy a térségben működtetett környezeti megfigyelőrendszereik azon adatsorait egymás rendelkezésére bocsájtják, amelyek az 1 - 3 cikkben előirányzott intézkedések által okozott hatások felméréséhez szükségesek. A begyűjtött adatokat rendszeresen kicserélik és időszakonként közösen értékelik annak érdekében, hogy a Felek számára javaslatokat tegyenek. A mérőhelyeket, a megfigyelt paramétereket, az értékelések metodikáját és időszakosságát a jelen Megállapodás V. sz. Melléklete rögzíti.

5. cikk

1. Abban az esetben, ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem tartja be ezt a Megállapodást, és nem győzi meg a másik Felet arról, hogy az megsérti a Megállapodást, akkor a Fél kérheti az Európai Unió Bizottságának jószolgálatait, és mindkét Fél beleegyezik, hogy szoros együttműködést nyújt a Bizottság Szakértőinek, és kellő mértékben figyelembe veszi az általuk készített véleményt.

2. Ha a jószolgálat bármilyen okból elmarad, vagy sikertelennek bizonyul, és a Megállapodás lényeges megsértése továbbra is fennáll, az érintett Fél jogosult egy hónapos határidővel megszüntetni a Megállapodást.

6. cikk

Ez a Megállapodás ideiglenes jellegű, amíg a Nemzetközi Bíróság a Gabcikovo-Nagymaros ügyben ítéletét meghozza és nem érinti a Felek fennálló jogait és kötelezettségeit, valamint a Bíróság elé terjesztett vitájukban elfoglalt pozícióikat, és ellenkező megállapodás hiányában mindenképpen hatályát veszti a Nemzetközi Bíróságnak a Gabcikovo-Nagymaros Projekt ügyében hozott ítéletét követő 14. napon.

7. cikk

A jelen Megállapodás megszűnésekor, hacsak más megállapodás vagy döntés nem születik, Magyarország saját költségén eltávolítja a 3. cikkben említett gátat.

8. cikk

Ez a Megállapodás az aláírása napján lép hatályba. Kelt Budapesten, 1995. április havának 19. napján, két eredeti példányban, mindegyik magyar, szlovák és angol nyelven, azzal, hogy vita esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.

A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság

kiindulva 
a Duna Bratislava és Budapest közötti szakasza természeti kincseinek a Szerződő Felek vízgazdálkodási, energetikai, közlekedési és mezőgazdasági, valamint egyéb népgazdasági ágazati fejlesztését szolgáló sokoldalú hasznosítására irányuló közös érdekeiből,

felismerve, 
hogy a Duna magyar-csehszlovák szakaszának közös hasznosítása tovább mélyíti a két állam baráti kapcsolatait és jelentősen hozzájárul a Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsa tagállamai szocialista integrációjának megvalósításához, ezért

elhatározták, 
hogy a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósítására és üzemeltetésére szerződést kötnek és ebből a célból kinevezték meghatalmazottaikat:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 
Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, 
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke 
dr. Lobumir Strougalt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányának elnökét,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

 

I. FEJEZET 
A SZERZŐDÉS TÁRGYA

 

1. cikk 
A közös beruházás

(1) A Szerződő Felek közös beruházásként megvalósítják a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszert (a továbbiakban: Vízlépcsőrendszert), amely a Gabcikovói Vízlépcsőből és a Nagymarosi Vízlépcsőből áll, és egységes, elválaszthatatlan üzemelésű létesítményrendszert alkot.

(2) A Gabcikovói Vízlépcső fő létesítményei a következők:

a) a Dunakiliti-Hrusovi tározó a Duna 1860-1842 folyamkilométer (a továbbiakban fkm) közötti szakaszán, 131,10 m Balti szint (a továbbiakban: mBf) feletti maximális duzzasztási szintre kiépítve, magyar és csehszlovák területen.
b) a Dunakiliti duzzasztómű és segédhajózsilip az 1842 fkm-ben, magyar területen, 
c) üzemvízcsatorna (felvízvcsatorna és alvízcsatorna) az 1842-1841 fkm között, csehszlovák területen, 
d) vízlépcső az üzemvízcsatornán, csehszlovák területen, amely 720 MW beépített teljesítményű vízerőtelepből, ikerhajózsilipből, továbbá ezek tartozékaiból áll,
e) a rendezett régi Duna-meder az 1842-1841 fkm között, magyar-csehszlovák közös szakaszon, 
f) a mélyített és szabályozott Duna-meder az 1811-1791 fkm között, magyar-csehszlovák közös szakaszon.

(3) A Nagymarosi Vízlépcső fő létesítményei a következők:

a) tározó, valamint a szükséges védelmi létesítmények a Dunán, az 1790-1696,25 fkm között, és a mellékfolyóknak a duzzasztással befolyásolt szakaszán, 107,83 mB maximális duzzasztási szintre kiépítve magyar és csehszlovák területen.
b) vízlépcső az 1696,25 fkm-ben magyar területen, amely duzzasztóműből, 158 MW beépített teljesítményű vízerőtelepből, ikerhajózsilipből és ezek tartozékaiból áll,
c) mélyített és szabályozott Duna-meder az 1696,25-1657 fkm között, magyar szakaszon, mind a két Dunaágban.

(4) A Vízlépcsőrendszer koncepcióját a közös beruházási program tartalmazza. A Vízlépcsőrendszer részletes műszaki adatait a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya között a Gabcikovói-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer közös egyezményes tervének kidolgozása tárgyában Bratislavában, az 1976. évi május hó 6. napján kötött egyezmény (továbbiakban Egyezmény) alapján kidolgozott közös egyezményes terv határozza meg.

 

2. cikk 
A nemzeti beruházások

(1) A Szerződő Felek a közös beruházással összefüggésben, a Vízlépcsőrendszerből adódó lehetőségek kihasználása érdekében, kizárólag a saját céljaikat és érdekeiket szolgáló nemzeti beruházásokat is megvalósíthatnak.

(2) A nemzeti beruházások költségeit mindegyik Szerződő Fél teljes egészében maga viseli.

(3) A nemzeti beruházások nem lehetnek hátrányosak a közös beruházással megvalósuló eredményekre.

 

 

II. FEJEZET 
A SZERZŐDÉS VÉGREHAJTÁSA

3. cikk

(1) A közös beruházás megvalósításával kapcsolatos munkákat, továbbá a Vízlépcsőrend-szer üzemeltetésével összefüggő feladatok végrehajtását a Szerződő felek kormányai által ezzel megbízott meghatalmazottak (a továbbiakban: kormánymeghatalmazottak) irányítják és ellenőrzik.

(2) A kormánymeghatalmazottak feladataik végrehajtására megfelelő közös állandó és ideiglenes szerveket létesítenek, és a közös egyezményes terv jóváhagyásáig megállapítják ezen szervek szervezeti és működési szabályzatát.

(3) A kormánymeghatalmazottak feladatai főképpen:

a) A közös beruházás megvalósításának időszakában:

1. felügyelni arra, hogy a Vízlépcsőrendszer megvalósítása a Szerződő Felek területén koordináltan, a jóváhagyott közös egyezményes terv és megvalósítási ütemterv szerint történjék, 
2. biztosítani a munkák és szállítások ellenőrzését, és a Szerződő Felek szervezetei közötti koordinációt, 
3. jóváhagyni a közös egyezményes tervben elfogadott műszaki megoldásokat módosító javaslatokat, 
4. elbírálni a 7. cikkben meghatározott körülmények miatt előálló költségtöbbletek indokoltságát és terjedelmét, 
5. biztosítani és jóváhagyni a 7. Cikkben felsorolt esetekben a munkák és szállítások egyenlő arányú megosztásához képest mutatkozó különbözetek nyilvántartását és elszámolását, 
6. biztosítani az egyes létesítmények átvételét a kivitelező szervezetektől és átadását az illetékesüzemeltető szervezeteknek;

b) A Vízlépcsőrendszer üzemeltetésének időszakában:

1. megállapítani a Vízlépcsőrendszer kezelési és üzemeltetési rendjét, ellenőrizni annak megtartását, 
2. biztosítani a Vízlépcsőrendszer közös tulajdonban levő létesítményei üzemeltetésével és fenntartásával, esetleg felújításával kapcsolatos feladatok ellátását, beleértve a villamosenergia termelésével és elosztásával kapcsolatos feladatok ellátását is, 
3. jóváhagyni a Vízlépcsőrendszer létesítményeinek üzemeltetésével és fenntartásával, esetleg felújításával kapcsolatos műszaki-gazdasági terveket és a kölcsönös elszámolásokat, 
4. ellenőrizni a közös egyezményes tervben jóváhagyott vízmérleg megtartását, 
5. ellenőrizni és koordinálni a nemzeti üzemeltető szervezetek árvíz- és jéglebocsátás alatti tevékenységét.

c) A kormánymeghatalmazottak tevékenységüket a Szerződő Felek kormányai által jóváhagyott közös működési szabályzat szerint látják el.

 

 

III. FEJEZET 
A VÍZLÉPCSŐRENDSZER MEGVALÓSÍTÁSA

4. cikk 
A közös beruházás előkészítése és megvalósítása

(1) A közös beruházás megvalósítása a közös egyezményes terv alapján történik, amelyet a Szerződő Felek szervezetei a közös beruházás előkészítése érdekében az Egyezmény alapján dolgoznak ki.

(2) A közös egyezményes terv

a) meghatározza a Vízlépcsőrendszer műtárgyainak fő méreteit, technológiai berendezéseinek műszaki jellemzőit, valamint a megvalósítás végleges ütemtervét, továbbá a 12. cikk (2) bekezdésében említett költségek viselését, 
b) alapul szolgál

1. a Vízlépcsőrendszer technológiai berendezéseinek, építési anyagainak, gépeinek és acélszerkezeteinek megrendeléséhez, 
2. a Vízlépcsőrendszer kiviteli terveinek elkészítéséhez.

(3) A közös egyezményes terv jóváhagyása a Szerződő Felek állami előírásai szerint történik, és a jóváhagyásról a kormánymeghatalmazottak egymást kölcsönösen értesítik.

(4) A Szerződő felek a közös beruházás munkáit úgy szervezik meg, hogy az energiatermelő berendezések 1990-1994 között lépjenek üzembe.

 

5. cikk 
A közös beruházás költségének viselése, a munkák és szállítások megosztása

(1) A Szerződő Felek a közös beruházás megvalósításának költségeit egyenlő arányban közösen viselik.

(2) A közös beruházás megvalósításának költségeiből rájuk eső részt a Szerződő Felek a munkák és szállítások egyenlő arányban történő megosztása alapján, természetben elvégzett munkák és szállítások teljesítésével egyenlítik ki.

(3) A közös beruházás megvalósítási költségei a következők:

a) a kutatási, feltárási és tervezési munkák költségeit, amelyek a közös egyezményes terv és kiviteli tervek kidolgozásához szükségesek, 
b) a közös beruházás létesítményeinek megvalósítási költségei, ideértve azokat a költségeket is, amelyeket a közös beruházási programban közös beruházásként tervbe vett létesítmények megvalósítására a Szerződő Felek e Szerződés érvénybe lépése előtt fordítottak és amelyeket a közös egyezményes tervben kölcsönösen elfogadtak, 
c) a közös beruházás megvalósításához ideiglenesen vagy véglegesen szükséges ingatlanok megszerzésének költsége.

(4) A közös egyezményes terv tervezési, kutatási és feltárási munkáinak megosztását az Egyezmény tartalmazza.

(5) A közös beruházás megvalósításával kapcsolatos munkák és szállítások megosztása a Szerződő Felek között a következő:

a) a csehszlovák fél valósítja meg:

1. a Dunakiliti-Hrusovi tározó balparti létesítményeit csehszlovák területen, 
2. az üzemvízcsatorna-felvízcsatornát csehszlovák területen, 
3. a vízlépcsőt Gabcikovónál, csehszlovák területen, 
4. a nagymarosi tározó védelmi létesítményeit csehszlovák területen, kivéve a Dolny-Ipel öblözetet, 
5. a területek helyreállítását csehszlovák területen;

b) a magyar fél valósítja meg:

1. a Dunakiliti-Hrusovi tározó jobbparti létesítményeit csehszlovák területen, beleértve az összekötő töltést és a terelő töltést, 
2. a Dunakiliti-Hrusovi tározó jobbparti létesítményeit magyar területen, 
3. a Dunakiliti duzzasztóművet magyar területen, 
4. az üzemvízcsatorna-alvízcsatornát csehszlovák területen, 
5. a Palkovicovo alatti Duna-meder kotrását magyar és csehszlovák területen, 
6. a régi Duna-meder szabályozását magyar és csehszlovák területen, 
7. a Gabcikovói Vízlépcső üzemi berendezéseit (közlekedési eszközök és karbantartó gépek) csehszlovák területen, 
8. a nagymarosi tározó védelmi létesítményeit a Dolny-Ipel öblözetben csehszlovák területen, 
9. a nagymarosi tározó védelmi létesítményeit magyar területen, 
10. a vízlépcsőt Nagymarosnál, magyar területen, 
11. a Nagymarosnál levő vízlépcső alatti alvízi kotrást magyar területen, 
12. a Nagymarosi Vízlépcső üzemi berendezéseit (közlekedési eszközök és karbantartó gépek) magyar területen, 
13. a területek helyreállítását magyar területen.

(6) A Szerződő Felek a közös beruházás munkáinak és szállításainak az (5) bekezdés szerinti megosztását a közös egyezményes tervben értékelik. A munkák és a szállítások értékelése az (5) bekezdésben felsorolt létesítmények (munkák) elosztását nem érinti, kiegyenlítésre kerülő mértéke pedig nem haladhatja meg a Szerződő Felek által az (5) bekezdés szerint teljesítendő munkák és szállítások költségvetési értékének kettő és fél százalékát. Ennek a különbözetnek a kiegyenlítése is munkákkal és szállításokkal történik. A közös egyezményes tervben a közös beruházás megvalósítási költségeit kölcsönösen egyeztetett költség-vetési kiírási szövegek alapján forintban és csehszlovák koronában, az 1975. január 1-jén érvényes árszinten fejezik ki.

(7) A közös beruházás munkáinak és szállításainak megosztása alapján, az általa megvalósítandó létesítmények, illetőleg elvégzendő munkák és szállítások minden költségét mindegyik Szerződő Fél teljes egészében maga viseli.

(8) A Szerződő Felek a közös beruházás munkáinak és szállításainak megosztása alapján általuk megvalósítandó létesítmények, illetőleg elvégzendő munkák kiviteli terveit - a jóváhagyott közös egyezményes tervnek megfelelően -, saját hatáskörükben készíttetik el, és azok alapján a létesítmények megvalósításáról ugyancsak saját hatáskörükben gondoskodnak.

(9) A Szerződő Felek biztosítják és egymással szemben felelősséggel tartoznak azért, hogy a létesítmények és munkák kiviteli tervezése és megvalósítása a jóváhagyott közös egyezményes tervnek megfelelően történjék.

 

6. cikk 
A közös beruházás megvalósításának szervezete

(1) A Szerződő Felek a közös beruházás megvalósításával kapcsolatos feladataik végrehajtásáról saját beruházó szervezeteik útján gondoskodnak.

(2) A Szerződő Felek beruházó szervezetei tevékenységének ellenőrzéséről és koordinálásáról a kormánymeghatalmazottak gondoskodnak.

 

7. cikk 
A közös beruházás többletköltségeinek kiegyenlítése

(1) A Szerződő Felek között a közös beruházás munkáinak és szállításainak megosztását követően a Vízlépcsőrendszer megvalósításával kapcsolatos további közös beruházási költségek elszámolásának csak az alábbi esetekben van helye:

a) a beruházás megvalósítása során elháríthatatlan okból (vis maior) eredő kár, 
b) előre nem látható geológiai körülmények felmerülése, 
c) jóváhagyott közös egyezményes terv műszaki megoldásának közösen elfogadott módosítása.

(2) Előre nem látható geológiai körülménynek minősül az az eset, amikor a kivitelezés során megállapított geológiai viszonyok lényegesen eltérnek a közös beruházási program és a közös egyezményes terv számára végzett feltárások alapján megállapított körülményektől. A feltárás hibái, valamint a tervezési hibákból vagy az építési munkák hibás kivitelezéséből származó többletköltségek nem tekinthetők előre nem látható geológiai körülmények következményének.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt esetek következtében felmerülő költségeket Szerződő Felek a kormánymeghatalmazottak jóváhagyása után egyenlő arányban viselik.

(4) A Szerződő Felek törekednek arra, hogy a munkák és szállítások egyenlő arányú megosztását követően jelentkező különbözeteket, lehetőség szerint már a megvalósítás során, munkákkal és szállításokkal egyenlítsék ki.

8. cikk 
A közös beruházásban megvalósuló létesítmények tulajdonjoga

(1) A Vízlépcsőrendszer közös beruházásként megvalósított létesítményei közül a Szerződő Felek egyenlő arányban közös tulajdonát alkotják:

a) a dunakiliti duzzasztómű [1. cikk (2) bekezdés b) pont], 
b) az üzemvízcsatorna [1. cikk (2) bekezdés c) pont], 
c) a vízlépcső Gabcikovónál [1. cikk (2) bekezdés d) pont], 
d) a vízlépcső Nagymarosnál [1. cikk (3) bekezdés b) pont].

(2) A Szerződő Feleket a közös tulajdon alapján e Szerződés egyes rendelkezéseiben meghatározott jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

(3) A Vízlépcsőrendszer közös beruházásként megvalósított többi létesítményei annak a Szerződő Félnek a tulajdonába kerülnek, amelynek területén azok megépültek.

 

 

IV. FEJEZET 
A VÍZLÉPCSŐRENDSZER LÉTESÍTMÉNYEINEK ÜZEMELTETÉSE

 

9. cikk 
A Szerződő Felek részesedése a Vízlépcsőrendszer hasznaiból

(1) A Vízlépcsőrendszer hasznaiból és előnyeiből a Szerződő Felek egyenlő arányban részesednek.

(2) A Szerződő Feleknek egyenlő arányban áll rendelkezésükre a vízerőtelepek teljesítménye, és egyenlő arányban, természetben részesednek a termelt és a vízerőtelepekből kivezetett alap- és csúcsenergiákból.

(3) A közvetlenül a Vízlépcsőrendszer felett, illetőleg alatt tervezett dunai vízlépcsők megvalósítása esetén a Szerződő Felek külön állapodnak meg ezek kölcsönös hatásainak figyelembevételéről.

 

10. cikk 
A Vízlépcsőrendszer létesítményei üzemeltetésének módja

(1) A Vízlépcsőrendszernek a Szerződő Felek közös tulajdonát alkotó létesítményeit egymással összhangban, mint egységes művet, a közösen megállapított üzemeltetési és kezelési rend szerint annal a Szerződő Félnek a megbízott üzemeltető szervezetei üzemeltetik, amelynek területén azok megvalósultak.

(2) A Vízlépcsőrendszernek a Szerződő Felek egyikének tulajdonába került létesítményeit ennek a Szerződő Félnek a szervezetei a közösen megállapított módon üzemeltetik, illetőleg tartják fenn.

(3) A Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy a Vízlépcsőrendszert üzemeltető szervezeteik az egész Vízlépcsőrendszer összehangolt, hatékony működésének követelményeit kielégítő üzemeltetésének feltételeit a megállapított előírások megtartásával biztosítsák.

(4) A Vízlépcsőrendszer energetikai létesítményeinek üzemeltetése során különösen az alábbi elveket kell betartani:

a) a Vízlépcsőrendszer mindkét vízlépcsőjének vízerőművei a Szerződő Felek energetikai szervezeteinek igényeit figyelembe véve, a hatékonyság és gazdaságosság követelményeinek kielégítésével üzemeljenek; 
b) a villamos teljesítmény és a villamos energia elosztása és felhasználása a Szerződő Felek állami teherelosztóinak egymás közötti megállapodása szerint történjék.

 

11. cikk 
A Vízlépcsőrendszer létesítményei üzemeltetésének szervezete

(1) A Szerződő Felek a Vízlépcsőrendszer közös tulajdonban levő létesítményei saját területükön megvalósult műveinek üzemeltetésével nemzeti üzemeltető szervezeteiket bízzák meg, az alábbiak szerint:

a) az energetikai létesítmények üzemeltetésével az energetikai szervezeteket, 
b) a vízgazdálkodási és hajózási létesítmények üzemeltetésével a vízgazdálkodási szervezeteket.

(2) A Vízlépcsőrendszer üzemeltetésével megbízott nemzeti szervezetek tevékenységének ellenőrzéséről és koordinálásáról a kormánymeghatalmazottak gondoskodnak.

 

12. cikk 
A Vízlépcsőrendszer üzemeltetési költségeinek viselése és elszámolása

(1) A Szerződő Felek a Vízlépcsőrendszer közös tulajdonba kerülő létesítményeinek üzemeltetési fenntartási (javítási) és felújítási költségeit egyenlő arányban közösen viselik.

(2) A Szerződő Felek egyikének tulajdonába került azon létesítményeket, amelyeknek üzemeltetési, fenntartási (javítási) költségeit a Szerződő Felek egyenlő arányban közösen viselik, a közös egyezményes tervben állapítják meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett költségeket, valamint az árvízvédelemmel kapcsolatosan a saját területükön felmerült költségeket a Szerződő Felek maguk viselik.

(4) Az üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségek címén csak a közvetlen költségek számolhatók el. A közvetlen költségek körét az üzemeltetők az üzemeltetés megkezdése előtt határozzák meg. A specifikációt a kormánymeghatalmazottak hagyják jóvá. Nem tekinthetők közvetlen költségnek az általános (rezsi) költségek, az adók és állami elvonások, az amortizációs költségek, valamint a villamosenergia termeléséhez felhasznált víz díja.

(5) Az (1), (2) és (4) bekezdések alapján közösen viselt költségek tervezése és elszámolása az alábbiak szerint történik:

a) az üzemeltető szervezetek évenként üzemeltetési, fenntartási és felújítási tervet készítenek, amelyet a kormánymeghatalmazottak hagynak jóvá; e tervek tartalmazzák az üzemeltető szervezetek által, vagy az idegen vállalatok által végzett munkák megosztását; 
b) az idegen vállalatok által végzett munkákat az üzemeltető által felülvizsgált számlák alapján kell elszámolni; 
c) a terv alapján elvégzett munkák elszámolását évenként a kormánymeghatalmazottak hagyják jóvá; 
d) a tervezés és elszámolás részletes előírásait az üzemeltető szervezetek a kormánymeghatalmazottak által adott irányelvek szerint a Szerződő Felek pénzügyi szervezeteinek egyetértésével, az üzemeltetés megkezdése előtt dolgozzák ki.

(6) Az üzemeltetés évenkénti közösen viselt költségeit a nemzeti pénznemek traszferábilis rubelben történő átszámításával fejezik ki. Amennyiben az üzemeltetés megkezdésekor nincsenek általános érvényű átszámítási tényezők, azokban a Szerződő Felek pénzügyi szervei állapodnak meg.

(7) A Szerződő Felek törekednek arra, hogy az üzemeltetési költségek tekintetében mutatkozó különbözeteket, a lehetőségekhez képest, a Vízlépcsőrendszer éves üzemeltetési, fenntartási és felújítási tervének keretében, munkákkal egyenlítsék ki. A fennmaradó különbözetek kiegyenlítésének módjában a Szerződő Felek illetékes szervei állapodnak meg.

 

V. FEJEZET 
A VÍZGAZDÁLKODÁSI FELADATOK

13. cikk 
Az árvízvédelem és a jég levezetése

(1) Az árvízvédelem feladatait a Szerződő Felek vízgazdálkodási szervezetei látják el.

(2) Árvíz és jégjárás esetén a kormánymeghatalmazottak biztosítják a Vízlépcsőrendszeren a Szerződő Felek árvízvédelmi szervei tevékenységének koordinálását.

(3) Árvíz és jégjárás esetén a Vízlépcsőrendszer létesítményeinek üzemeltetését alá kell rendelni az árvízvédelem követelményeinek.

(4) A nagyvizeket és a jeget a Vízlépcsőredszer tározóin és vízlépcsőin a Vízlépcsőrendszer kezelési és üzemeltetési rendje szerit vezetik le.

 

14. cikk 
A dunai vízkivételek

(1) A Duna medrében, az 1842 fkm és az 1811 fkm között a jóváhagyott közös egyezményes terv vízmérlegében megállapított vízmennyiséget kell biztosítani, amennyiben a természeti viszonyok vagy egyéb körülmények időszakosan nem igényelnek ennél nagyobb vagy kisebb vízhozamot.

(2) A Duna magyar-csehszlovák közös szakaszán a Szerződő Felek jogosultak a jóváhagyott közös egyezményes terv vízmérlegében megállapított vízmennyiségeket előzetes bejelentés nélkül kivenni és felhasználni.

(3) A jóváhagyott közös egyezményes terv vízmérlegében megállapítottat meghaladó víz-mennyiségnek a Duna magyar-csehszlovák közös szakaszán történő kivétele esetén a többletvízkivétel következtében a termelt energia mennyiségében bekövetkezett csök-kenésnek megfelelően csökkenteni kell a többletet igénybevevő Szerződő Félnek a villamosenergiában való részesedését.

 

15. cikk 
A vízminőségvédelem

(1) A Szerződő Felek a közös egyezményes tervben előirányozott megoldásokkal gondoskodnak arról, hogy a Vízlépcsőrendszer megvalósítása és üzemeltetése folytán a Duna vízminősége ne romoljék.

(2) A vízminőség ellenőrzése a Vízlépcsőrendszer megvalósításával és üzemeltetésével kapcsolatban a Szerződő Felek kormányai között a határvizekre vonatkozóan hatályban levő megállapodások alapján történik.

 

16. cikk 
A Duna-meder fenntartása

A Duna -meder fenntartása - beleértve a régi Duna-medret is - a Szerződő Felek illetékes állami szervezeteinek a feladata. A fenntartási munkákat a Vízlépcsőrendszer jóváhagyott kezelési és üzemeltetési rendje szerint a Szerződő Felek kormányai között a határvizekre vonatkozóan hatályban levő megállapodások rendelkezéseinek megfelelően kell végezni.

 

17. cikk 
A vízlétesítmények engedélyezése és vízügyi feltétele

A Vízlépcsőrendszer közös tulajdonban levő létesítményei saját területükön megvalósult műveinek vízjogi engedélyét és vízügyi felügyeletét a Szerződő Felek a saját jogszabályaik szerint biztosítják.

 

VI. FEJEZET 
A HAJÓZÁS

18. cikk

(1) A Szerződő Felek az eddig vállalt kötelezettségeiknek, főként a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban, az 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt egyezmény 3. cikkének megfelelően biztosítják mind a Vízlépcsőrendszer megvalósításának, mind az üzemelésének időszakában a nemzetközi hajóúton a folyamatos és biztonságos hajózást.

(2) A Vízlépcsőrendszer megvalósítása a Dunakiliti duzzasztómű üzembehelyezésekor a hajózás átterelését és rövid ideig tartó szünetelését teszi szükségessé. A hajózást a Dunakiliti hajózsilipre úgy kell átterelni, hogy az a legkisebb hajózási szünetet igényelje. A hajózás átterelését és a Dunakiliti hajózsilipen a közlekedést a legkisebb hajózási forgalom időszakában kell lebonyolítani úgy, hogy az a közös egyezményes tervben meg-határozott legrövidebb ideig tartson.

(3) A vízlépcsőrendszeren a hajózás a Szerződő Felek hajózási szerveinek előírásai szerint történik.

(4) A régi Duna-mederben történő hajózás feltételeit a kezelési és üzemeltetési rend határozza meg.

 

VII. FEJEZET 
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

19. cikk 
A természetvédelem

A Szerződő Felek a közös egyezményes tervben előirányozott megoldásokkal gondoskodnak a Vízlépcsőrendszer megvalósításával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő természet-védelmi követelmények kielégítéséről.

 

20. cikk 
A halászati érdek

A Szerződő Felek a Duna halászati hasznosítására vonatkozólag a Bukarestben, az 1958. évi január hó 29. napján kötött egyezmény értelmében a halászati érdekek védelmére - a nemzeti beruházások keretében - a megfelelő intézkedéseket tesznek.

 

VIII. FEJEZET 
A TERÜLETEK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA

21. cikk

A Szerződő Felek kellő időben előkészítik és egymás rendelkezésére bocsátják a Vízlépcső-rendszer előmunkálataihoz, megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges területeket.

 

IX. FEJEZET 
AZ ÁLLAMHATÁR MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS A HATÁRÁTLÉPÉS

22. cikk
Az államhatár megállapítása

(1) A Vízlépcsőrendszer megvalósításával és üzemeltetésével kapcsolatosan a Szerződő Felek megállapodnak a Magyar Népköztársaság és a csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti államhatár kisebb mértékű módosításában és a határvonal jellegének megváltoztatásában, a következők szerint:

a) a vízlépcsőrendszer megvalósítását követően a régi Duna-mederben, az 1840-1841 fkm szelvények között az államhatár mozgó jellege változatlan marad, és helyét a folyó jelenlegi fő hajózási medrének középvonala alkotja. 
b) az 1842-1840 fkm szakaszon a mederáttöltésig az államhatár a jelenlegi fő hajózási meder középvonalán, állandó jelleggel halad, 
c) a Dunakiliti-Hrusovi tározó térségében az 1842 fkm-től az államhatár a jelenlegi fő hajózási meder középvonalán, a 161. V.O.á. pontig halad, 
d) a Dunakiliti-hrusovi tározó térségében a 161. V.O.á. ponttól az I. 5. számú határkőig az államhatár gyenes vonalban halad úgy, hogy az érintett területek mintegy 10-10 hektárnyi nagyságban a két állam között kiegyenlítésre kerülnek.

(2) Az államhatár módosítását és a területek kicserélését az (1) bekezdés szerint a Szerződő Felek külön szerződésben rendezik.

(3) Az alvíz- és felvízcsatornán, valamint a Dunakiliti-Hrusovi tározóban az 1850,4 fkm-ig terjedő fő hajóúton a Szerződő Felek változatlanul gyakorolják a jogokat és teljesítik azokat a kötelezettségeket, amelyek őket e Szerződés megkötése előtti helyzetben ezen a folyószakaszon megillették, illetőleg terhelték, annak ellenére, hogy a nemzetközi hajózási út ezen a szakaszon az alvíz-, illetőleg a felvízcsatornába, csehszlovák területre kerül át.

 

23. cikk 
Az államhatár átlépése

(1) A Vízlépcsőrendszer előkészítése, megvalósítása és üzemeltetése során a Szerződésből eredő feladatok végrehajtása érdekében mindkét Szerződő Fél biztosítja a megfelelő igazoló okiratok birtokában eljáró jogosult személyeknek minél egyszerűbb formaságokkal a határátlépést és területén a feladataik ellátásához szükséges feltételeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határátlépés és a másik Szerződő Fél területén való tartózkodás részletes szabályozásáról a Szerződő Felek illetékes szervei külön állapodnak meg.

 

X. FEJEZET 
VÁMRENDELKEZÉSEK

24. cikk

(1) A Szerződő Felek illetékes szervei a Vízlépcsőrendszer előkészítése, megvalósítása és üzemeltetése érdekében végzett munkálatokhoz szükséges dokumentációknak, gépeknek és anyagoknak a másik Szerződő Fél területére történő átszállításáról külön megállapodást kötnek.

(2) A Szerződő Felek pénzügyi terhek (vám, adó, illeték stb.) felszámítása nélkül bocsátják egymás rendelkezésére a Vízlépcsőrendszerben termelt energiából a másik Szerződő Felet megillető energiát.

 

 

XI. FEJEZET 
A SZERZŐDŐ FELEK FELELŐSSÉGE ÉS KÁRVISELÉSE

25. cikk 
A Szerződő Felek közös felelőssége és kárviselése

(1) A Szerződő Felek közösen felelősek

a) a jóváhagyott közös egyezményes terv tartalmáért, 
b) a Vízlépcsőrendszer megvalósításának időszakában és üzemeltetése során a Szerződés végrehajtásáért, a kormánymeghatalmazottak által egyetértésben tett intézkedésekért és hozott határozatokért, úgyszintén a közös szervezetek közös intézkedéseiért és határozataiért.

(2) Az (1) bekezdésben körülírt felelősségüknek megfelelően a Szerződő Felek egyenlő arányban közösen

a) viselik azokat a károkat, amelyek az együttes felelősségüket megalapozó tények folytán keletkeztek, és azokat a költségeket, amelyek e károk helyreállításával merültek fel, 
b) tartoznak megtéríteni harmadik személynek azokat a károkat, amelyek az együttes felelősségüket megalapozó tények folytán keletkeztek.

(3) A Szerződő Felek egyenlő arányban közösen viselik a közös beruházás megvalósítása során, továbbá a közös tulajdonba tartozó létesítményekben az üzemeltetés időszakában bekövetkezett károkat, úgyszintén e károk helyreállításával felmerült költségeket:

a) elháríthatatlan ok (vis maior) esetén, 
b) harmadik személy által okozott kár esetében, feltéve, hogy azt a beruházó vagy üzemeltető a tőle elvárható gondossággal sem hárította el.

 

26. cikk 
A Szerződő Felek egyedüli felelőssége és kárviselése

(1) A Szerződő Felek egyedül és kizárólagosan felelősek:

a) a közös beruházás munkáinak és szállításainak megosztása alapján általuk elvégzendő munkáknak és szállításoknak a jóváhagyott közös egyezményes terv előírásainak meg-felelő és a közös megvalósítási ütemterv szerinti határidőben történő teljesítéséért, 
b) a területükön megvalósított, közös tulajdonba került létesítmények üzemeltetéséért és állandóan üzemképes állapotban való fenntartásáért, valamint ezeknek a létesítményeknek az állagáért, 
c) a 8. cikk (3) bekezdése értelmében az egyik Szerződő Fél tulajdonába került létesítményeknek az üzemeltetéséért és ezek állandóan üzemképes állapotban való fenntartásáért, valamint ezeknek a létesítményeknek az állagáért,

(2) Az (1) bekezdésben körülírt felelősségüknek megfelelően a Szerződő Felek egyedül és kizárólagosan

a) viselik azokat a károkat, amelyek az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett munkálatokban és létesítményekben a saját felelősségüket megalapozó tények vagy harmadik személy tevékenysége folytán bekövetkeztek, feltéve, hogy azok a beruházó vagy üzemeltető által a tőle elvárható gondossággal elháríthatóak lettek volna, úgyszintén azokat a költségeket, amelyek e károk helyreállításával merültek fel; 
b) viselik mindazokat a károkat, amelyek az (1) bekezdés c) pontjában említett létesítmények üzemeltetése következtében keletkeztek, valamint azokat a költségeket, amelyek e károk helyreállításával merültek fel; 
c) tartoznak megtéríteni a másik Szerződő Félnek és harmadik személynek az általuk elvégzendő munkák és szállítások késedelmes vagy nem megfelelő teljesítéséből keletkezett károkat, valamint az (1) bekezdésben említett létesítmények állagromlásából, a jóváhagyott kezelési és üzemelési rendtől eltérő üzemeltetésből keletkezett károkat.

(3) A (2) bekezdés alapján megtérítendő károk és költségek mértékének, a bekövetkezésük okának és abból származó megtérítési, illetőleg kárviselési kötelezettségeknek a megállapítása a Szerződő Felek egymás közötti viszonyában a kormánymeghatalmazottak hatáskörébe tartozik.

(4) A Szerződő Felek között a károk megtérítése e Szerződés 12. cikkének szabályai szerint történik.

 

 

XII. FEJEZET 
A VITÁS KÉRDÉSEK RENDEZÉSE

27. cikk

(1) A Vízlépcsőrendszer megvalósításával és üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő vitás kérdések megoldása a kormánymeghatalmazottak feladata.

(2) Amennyiben a vitás kérdésekben a kormánymeghatalmazottak nem jutnak megállapodásra, azokat döntés céljából a Szerződő Felek kormányai elé terjesztik.

 

 

XIII. FEJEZET 
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

(1) Ezt a Szerződést meg kell erősíteni, és a megerősítő okiratot Prágában kell kicserélni.

(2) A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba.

Ennek hiteléül a meghatalmazottak ezt a Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Készült Budapesten, az 1977. évi szeptember hó 16. napján, két példányban, mindegyik magyar és szlovák nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság nevében: Lázár György 
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: Dr. Lobumir Strougal

 

 

JEGYZŐKÖNYV 
a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt Szerződés módosításáról

A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elhatározták, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt Szerződést (a továbbiakban: Szerződést) módosítják, és ebből a célból kinevezték meghatalmazottaikat:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 
Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, 
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke 
dr. Lobumir Strougalt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányának elnökét,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

A Szerződés 4. cikkének (4) bekezdése a következőképpen módosul:

"A Szerződő Felek a közös beruházás munkáit úgy szervezik meg, hogy az energiatermelő berendezések 1990-1994. között lépjenek üzembe."

2. cikk

(1) Ezt a Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, és a megerősítő okiratokat Budapesten kell kicserélni.

(2) A Jegyzőkönyv a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba.

Ennek hiteléül a meghatalmazottak ezt a Jegyzőkönyvet aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Készült Prágában, az 1983. évi október hó 10. napján, két példányban, mindegyik magyar és szlovák nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság nevében: Lázár György 
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: Dr. Lobumir Strougal