A magyar-szlovák szigetközi monitoring fő célja, hogy kölcsönösen rögzítse és értékelje a bősi vízlépcsőrendszer működésében bekövetkezett környezeti változások hatását. Az elemzés a térség élő- és élettelen részére terjed ki, melynél az alapvető kérdés, hogy hogyan képezi le a fauna valamilyen mérhető tulajdonságaival a térség ökológiai feltételrendszerében bekövetkezett változásokat. A monitorozás az Öreg-Duna és Mosoni-Duna által behatárolt területen történik. A kutatási területek az erdészeti, a talajnedvességre vonatkozó, a fitocönológiai, a hidrobiológiai, az algákra és mohákra vonatkozó, valamint a zoológiai vizsgálatokra terjednek ki. A kapott adatok átfogó értékeléséhez, a folyamatban lévő hágai eljárásban a magyar érdekek érvényesítéséhez szükség van az érintett természettudományos szakterületek kutatóinak összehangolt munkájára. A monitoring részeként a közös tevékenység adatcseréből és ezeknek az adatoknak az értékeléséből áll. Alkalomszerű terepbejárások és közös mérések is megtörténhetnek a vizsgálatok során. Az átadandó adatkört (a mérőhelyeket, a mért paramétereket, a mérési gyakoriságot) a per során meghatározott Szabályzat mellékletei ezt tételesen rögzítik is. A magyar és a szlovák fél évente rendszeresen kicserélik az éves adatokat és értékelést tartalmazó Nemzeti Jelentést, ezt követően közösen készítik a Közös Éves Jelentést. Az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű adat cserélt gazdát. Sok hasznos ismeret, értékes tapasztalat gyűlt össze az évtizedek során. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. a bős-nagymarosi jogvita keretében magyar-szlovák szigetközi környezeti monitoring működtetése és finanszírozása érdekében szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1941/2017. (XII. 11.) Korm. határozat 5. pontban foglalt feladat végrehajtásában vesz részt a 2018-as évtől kezdődően.
1. ábra Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat által használt szonda lehelyezése hidrogeológiai vizsgálathoz
2.ábra Talajnedvességi vizsgálat (Széchenyi István Egyetem mérése)
5. ábra Vízmintavételi eszközök