A szigetközi környezeti monitoring hidrogeológiai feladatainak elvégzéséhez a felszíni és a felszínalatti vizek rendszerének kapcsolatai kerültek vizsgálatba. A feladat megvalósítását a szigetközi mellékágrendszerben, kiemelten annak öt kijelölt vizsgálati területére koncentrálódtak. A felszíni és felszínalatti víz határzónája az úgynevezett hiporheikus zóna fontos ökológiai szolgáltató, mely fizikai és biológiai-kémiai szűrőzónaként működik, szabályozza és alapvetően meghatározza a felszíni és a felszínalatti víz közötti áramlási viszonyokat, ezáltal a felszínalatti víz minőségét is. A vizes élőhelyek, a felszínalatti víztől függő ökoszisztémák a Víz-keretirányelv (VKI) szerint is kiemelt fontosságúak. A sérülékeny felszíni víz – mederüledék – felszínalatti vízadó rendszer időben és térben jelentősen változó kölcsönhatásai, folyamatai tanulmányozhatóak, amelyek meghatározzák az élőhelyek állapotát. A felszíni és felszínalatti víz minőségét és hasznosítását az ökoszisztémák illetve egyéb igénybevételek (mint pl. mezőgazdasági vízhasználat) számára a meder kolmatáció és a mederüledék redukciós-oxidációs, ioncsere és adszorpciós folyamatai alapvetően határozzák meg.
A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) jogelődje, a Magyar Állami Földtani Intézet 1994-től 2007-ig rendszeresen végzett földtani-vízföldtani monitoringot a Szigetközben, a beavatkozással érintett folyamszakasz mentén a felszíni víz – felszínalatti víz kapcsolatának dokumentálásával. A bemutatott munka során e korábbi monitoring tevékenység módszereit alkalmazva, ám a korábban főként a Duna legfelső szakaszára koncentráló vizsgálatokkal szemben ezúttal a kijelölt beavatkozási területekre fókuszálva 24 észlelési pont megfigyelése és vízkémiai mintázása lett elvégezve. Cél a mederszakaszok állapotának dokumentálása az alap vízvizsgálatok elvégzésével, a felszíni víz és felszínalatti szondavíz mintapárok esetében. A főbb paraméterek, mint a fajlagos elektromos vezetőképesség, vízhőmérséklet, kémiai oxigénigény, oldott oxigén tartalom, nitrát, vas és mangán tartalom vizsgálatával fontos információt kaphatunk a mederüledék állapotára és az ehhez köthető működésének milyenségére, a kolmatáltság valamint a redox viszonyok jellemzésére a szigetközi mellékágrendszer egyes szakaszain.
Terepi vízminőség vizsgálatok talajvíz szondában az oldott oxigén tartalom, fajlagos elektromos vezetőképesség, vízhőmérséklet és redox potenciál meghatározására
Szondavíz és felszíni víz vízszintkülönbségének észlelése a terepi felmérés során
A felszíni vízminták terepi vízminőségi méréseinek eredményei az egyes észlelési pontoknál (függőleges tengelyek skálája a bal oldalon – (μS/cm), a jobb oldalon – (°C) és (mg/l))
(2018. évi őszi mintavétel eredményei)